Szupertechnológia az ókorban, és azelőtt....


Bár a "tiltott" régészetről már nagyon sok anyag elérhető bárki számára, talán mégis sikerül itt olyant is találni, ami egyeseknek új. Mivel engem mindig is érdekeltek a múlt titkai, így nem hagyhatom ki az internet adta lehetőséget. Sokak számára földönkívüli beavatkozást jelentenek azok a régészeti leletek, amelyek messze túlhaladták a kortárs emberiség fejlettségi szintjét, nem beszélve azokról, amelyek régebbiek az emberiségnél - legalábbis a tudományos álláspont szerint. Hogy én miként vélekedek, az nem fontos, hiszen csak szubjektív véleményem lehet arról, amiről fogalmam sincs, ám egy dolog mindenre igaz, amit az emberiség tanításáért felelős vezető tudóstársadalom tesz: évszázadok óta hazudik!
Aki nem tart velük, azt tönkreteszik, eltörlik, kiközösítik. Szükséges elgondolkodni azon, hogy miért olyan fontos emberek milliárdjait hazugságban tartani, és kiknek az érdeke? A kérdésekre egyértelmű válasznak tűnik az oly gyakran hangoztatott "összeesküvés-elmélet". Az nagyon is elképzelhető, hogy az emberiség állapotáért nagyrészben (nem teljesen, hiszen van szabad akarat) felelős, ám a válasz nem ez!
Talán inkább azon kéne elgondolkoznunk, mit változtatna meg bennünk az a biztos tudat, hogy a darwini evolúciós-elmélet zsákutca, vagy hogy a különböző istenek nem rendelkeztek abszolút tökéletességgel. Ám talán még fontosabb ez a gondolat: Mi van akkor, ha ezek a tárgyak, építmények, tudományok mind-mind annak a jelei, hogy valamikor már jártunk ezen az úton, vagyis megtapasztaltuk a kezdetét és a végét. Nos, én azt gondolom, ezt lenne érdemes továbbgondolnunk

Szupertechnológia az ókorban
Csillagászat
1850-ben, az iraki Nimrudban (Nimrod), Sir Austen Layard felfedezett egy hegyikristályból készült lencsét, amelyet ma a British Múzeumban őriznek, Londonban. Egy ilyen kemény és rendkívül precízen elkészített kristály megmunkálása az akkori technológiai fejlettséggel (ahogy azt tanultuk az iskolában) hosszú éveket vett volna igénybe.
Giovanni Pettinato, a Római Egyetem professzora, arra a következtetésre jutott 1999-ben, hogy a lencse egy teleszkóp része volt. Felhívja a figyelmet arra, hogy már az asszírok is tudtak a Szaturnusz gyűrűiről.  A Kr.e.3.századból maradt egy leírás egy titokzatos készülékről, amelyet III. Ptolemaiosz (Kr.e.284-221) király felvitetett az Alexandriai világítótoronyba, hogy megfigyelhessék a távoli hajókat vele.
Hasonló eset, hogy 1853-ban Sir David Brewster egy csiszolt optikai lencsét adott a Brit Tudományos Társaságnak, melynek minősége a 19.század színvonalának felelt meg. A különlegessége, hogy Ninive romjai alól került elő egy Kr.e.600 éves rétegből. Sok megmagyarázatlan lelettel együtt a British Múzeumban lapul. Hasonló optikai üvegeket találtak még Afrikában, Ausztráliában és Amerikában.
Egy homorúra csiszolt obszidiánlencsét találtak a tengerben, Equadorban, Esmeralda környékén. Ezenkívül egy régészcsapat apró homorútükröt ásott ki La Ventában (Mexikó), melynek megmunkálása ismeretlen, de feltételezhetően valamilyen nagyítóeszköz része lehetett. Vannak akik a titokzatos olmék kultúra egy elveszett emlékének tekintik.
1903-ban a francia csillagász, Dr. Theodore Moreux az ókori Karthágóba látogatott (Kr.e.8-2.sz). Egy egyházi rend által fenntartott múzeumban kámeákat nézett meg, amelyek aprólékos miniatűr ábrázolásai elképesztették. Mikor megkérdezte az őt kalauzoló Delattre atyát, hogy találtak-e egy órás lupéra emlékeztető tárgyat, meglepetésére az atya mutatott neki egy síkdomború lencsét, amit egy 2500 éves sírban találtak. Felmerül a kérdés, hogy vajon ki készíthette?
Ugyancsak érdekes az a domborúra csiszolt hegyikristály lapocska, amit az asszíriai Ninivében (mai Irak) ástak ki régészek, és a korát Kr.e.8. századra datálják.
Rendkívüli kuriózum az a hegyikristályból készült nagyítólencse, amit az egyiptomi Heluánban találtak, és amit céziumoxiddal kezeltek. Ez azért olyan rendkívüli, mert a céziumoxidot ma csak elektrokémiai eljárással tudják előállítani. Marad tehát a kérdés, miként volt ez lehetséges több,  mint 2000 évvel ezelőtt?
Az Ankarai Múzeumban egy még régebbi lencsét lehet megnézni, ami kb. 3000 éves és Efezoszban ásták ki.
Krétán egy Kr.e.5.századból származó rendkívül jó minőségű lencsét találtak régészek.
Speciális, aszférikusan csiszolt üvegek kerültek elő Gotland szigetén 10-dik századi viking sírokból. Minőségük a szakértő szerint (Olaf Schmidt, szemoptika mérnök), megfelel a mai követelményeknek. A Berkeley Egyetem egy kutatócsoportja szerint a Gotland lencsék Bizáncból származnak, de azt is feltételezik, hogy egyiptomi eredetűek.
1999-ben az asztrofizikus és régészprofesszor Marilyn H. Childs (Washington, USA) arra a szenzációs végkövetkeztetésre jutott, hogy a történelem előtti időkben teleszkópokat gyártottak. Ezt arra alapozta, hogy kutatásai folyamán gyakran bukkant olyan csillagászati adatokra, amelyekhez szükséges volt a megmunkált tükör, lencsék. Ezt a feltételezését támogatták a maják szent szövegei is. A bennük levő csillagászati adatokat csak hosszú időn át tartó technikai megfigyelő eszközökkel szerezhették meg. Csak modern eszközökkel volt lehetséges azokat a rendkívül pontos naptárszámításokat elvégezni.
Maja és kínai legendák szerint pap csillagászaik matematikai számításaikhoz és égi megfigyeléseikhez segítséget kaptak az istenektől.  Vannak, akik ezeket az isteneket ősi asztronautáknak hiszik.
Az antiküthérai szerkezet szintén egy a sok közül, aminek elvileg nem lenne szabad léteznie. 1902 május 17-én bukkantak rá a névadó sziget mellett szivacshalászok egy Kr.e. 1 században elsűlyedt római hajóroncsban. A szerkezet pontos rendeltetését csak találgatják, de valószínűsíthető, hogy asztronómiai méréseket végeztek vele. 2006 második felében az Antikythera Mechanism research Projekt keretében egy speciális számítógépes tomográf segítségével megállapították, hogy egy ókori analóg számítógép részei voltak a fogaskerekek és egyéb darabok. 37 apró fogaskerékből és diferenciálműszerű részekből áll, melyekkel bonyolult csillagászati méréseket lehetett végezni.

antikhytera-mechanism.jpg antikythera-mechanism-rekonstruction.jpg rekonstruált

Akár egyetértünk evvel a lehetőséggel, akár nem, az tény, hogy a korai kultúrák technikai tudása sokkal fejlettebb lehetett, mint ahogy azt ma még mindig tanítják.
Hadászat
Azt hisszük, hogy az atombomba, a páncélozott járművek, fotonágyúk napjaink találmányai? Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez nem igaz. Régészeti leletek sokasága látszik bizonyítani, hogy az antik világban, és talán ismert történelmünket megelőzően már léteztek modern tömegpusztító fegyverek, amiket be is vetettek.
A British Múzeumban látható egy asszír falrelief II. Assurnasirpal király palotájából, a Kr.e.9. századból, amelyen egy kerekes eszköz/jármű látható ágyúcsővel egy várostrom jelenetben. Igyekszem ezeknél a meglepő leleteknél objektív maradni, amennyire képes vagyok rá, de az biztos, hogy az ott látható tárgy, vagy gépezet nem vallási célokat szolgál, mint azt a tudományos régészet oly szívesen emleget, ha valami „megmagyarázhatatlanról” van szó. Megjegyzem, szerintem a vízágyú is belefér az elképzelésbe, vagy mondjuk égő olajszóró, de az is lehet, hogy egyszerűen egy rosszul beállított faltörő kos.

assyrian-relief--9.jh.-v.cr..jpg

Az egyik legősibb ismert királyváros Kánaánban, a közel 7000 éves Jerikó lerombolása szerepel a Bibliában Józsua könyvében, amit kb. Kr.e.1400 körül írtak. Jerikó bezárta a kapuit a hódító izraeliták előtt. Józsuát, az izraeliták vezérét Isten felszólította, hogy a sereg hat napon keresztül vonuljon a vár körül, majd a hetedik napon a papok fújják meg a harsonákat, amelyek hangjára Jerikó falai leomlottak és a zsidók elfoglalták a várost. A történet valódiságát megerősíti a régészet annyiban, hogy találtak romokat, tűz és járvány nyomait. Vita tárgyát képezi az időpont és az, hogy valóban az izraeliták rombolták-e földig a várost hanghullámokkal, vagy egy földrengés döntötte le a masszív és kettős erődfalakat.
Talán a legősibb fennmaradt írások egyikében, az indiai Mahabharata eposzban, istenek égi és földicsatáiról és egy isteni fegyverről számolnak be, amit a vrischnik ellen vetnek be. A robbanás és annak következményeinek leírása tökéletesen megegyezik egy mai atomrobbantáséval (ebben nagy a gyakorlatunk). Vannak olyan feltárások, pl  Mohenjodaro, ahol a tömegesen talált csontvázak még sugároznak.

mohenjo-daro-8.jpg      mohenjo-daro-9.jpg
Mohenjo Daro rekonstruált képei
mohenjodaroskeletons.gif Tömegsír
mahabharata5jpg.jpg Illusztráció a Mahabharatából, a Baghavad Gítából
 
1979-ben David Devenport, brit kutató az egyik könyvében azt állította, hogy talált Mohenjo Daro közelében egy 50 méter széles epicentrumot, melyben a Vitrifikáció nevű folyamat jeleit lehet felfedezni.
 
(Vitrifikáció(üvegesedés): a talaj magas hőmérsékleten történő megolvasztása, melynek során a talaj szilikátjaiból üvegszerű, amorf vagy kristályos szerkezetű szilárd anyag válik)
 
A Mohenjo Daro-i vitrifikációt csak az magyarázza, hogy a talaj hőmérsékletét egy hatalmas robbanás nagyon megnövelte.
Mohenjo Daro mellett több várost is felfedeztek India és Pakisztán határán, és a feltárt leletek alapján a környék határozottam egy atomrobbantás helyszíne volt.
De Afrikában és a közel keleten is vannak bizonyítékai, hogy valamiféle nukleáris detonáció változtatta üveggé a sivatag homokját.
Véleményem szerint a bibliai Szodoma és Gomorra pusztulása is erősen hasonlít egy atomrobbantásra, vagy a Frigyláda, amelynek megérintése halálos volt, nem beszélve a hegyről, ahová az Úr tűz, füst és mennydörgés kíséretében szállt le, és amire még rálépni sem szabadott, mert aki mégis megtette volna, az meghalt volna.
Másik érdekesség, hogy 1921-ben Zambiában, bányászati munkák közben 18 méter földréteg alatt felfedezték egy kb. 40 000 éves neandervölgyi ember koponyáját, amit szabályosan keresztüllőttek. A Londoni Természettudományi Múzeumban van kiállítva. Hasonló, bár nem ennyire idős lelet látható a Szentpétervári Régészeti múzeumban, mégpedig egy 4000 éves bölény puskagolyóval átlőtt koponyája. Szakértők egyértelműen meg tudják különböztetni, hogy nyílvessző, lándzsa, vagy lövedék okozta a sérülést/lyukat. Régen olvastam valahol arról, hogy találtak egy mammutot, amit puskával lőttek le pár tízezer éve. Sajnos a forrásra nem emlékszem.

schadel1.jpg      schadel.jpg

Nanotechnológia
A nanotechnológia teszi lehetővé olyan miniatűr tárgyak készítését, amelyek kisebbek egy milliméternél. Ez ma a legelőrehaladottabb technológiák egyike, ezért számít szenzációnak az a lelet, amit Oroszországban találtak 20 000 éves földtani rétegben 1991-ben. Az Ural hegység keleti lábánál, a Narado folyónál, aranyásók bukkantak apró spirálformájú tárgyakra, melyek mérete 3 cm és 0,003 mm! között volt. Egymástól függetlenül végeztek vizsgálatot három intézetben, Moszkvában, Szentpétervárott és Syktwakában, és amire jutottak: a különös fémtárgyak anyaga réz, wolfram és molibdén. A wolfram olvadáspontja 34 100C, a molibdéné 26 500C. A Moszkvai Földtani Tudományos és Kutató Intézet (ZNIGRI)a legkisebb objektumokat vizsgálta. A ZINGRI szakértői jelentésében (Nr. 18/485 1996 nov.29.) Dr. E.W. Matwejewa megerősíti a vizsgálatokat, miszerint a cérnaszerű wolframspirálokon jégkorszakból származó lerakódás van a Balbanju folyóból, aminek a partjainál történő próbafúrások során kerültek elő a tárgyak a kőzetmintákból. A hivatalos jelentés szerint a tárgyak a Felső-pleisztocén korból származnak, ami 2 millió évvel ezelőtt kezdődött és 10 000 éve ért véget.

nano3.jpg

Dr. Valerij Qouvarov (Szentpétervár, 1996) megerősítette, hogy azóta több ezer darab hasonló tárgy került elő, melyek közül néhányat további vizsgálatok céljából Helsinkibe küldtek.
Kik voltak képesek több 10 000 évvel ezelőtt ilyen szintű mikrotechnológiára? Nincs rá válazs. Azt azonban a beszámoló egyértelműen kizárja, hogy ma ismert rakétákból, vagy lövedékekből származnának.
Hogy a nanotechnológiához tartozik-e, nem tudom, de rendkívüliek azok a nikkel-acél ötvözetből álló golyók, amiket Dél-Afrikában találtak a Wonderstone ezüstbányában. Kb 200-at találtak, méretük 2,5 - 10 cm közötti és egy kb. 2,8 milliárd éves üledékes rétegben. Némelyiknek vékony burka van. A Dél-afrikai Klerksdorp Múzeum kurátora vizsgálatai során rájött, hogy a burok és a belső mag/anyag egymástól függetlenül képesek forogni, ami megóvja a külső rázkódásoktól. Állítólag a NASA érdeklődését is felkeltették és vizsgálatok során kiderült, hogy a golyó olyan szinten van kiegyensúlyozva, hogy az csak egy ezreddel tér el az abszolút tökéletes egyensúlytól. Előállítása lehetetlen, mivel ehhez a pontossághoz 0 gravitációs környezet lenne szükséges.

kugel01.jpg
Források: Weltbild Mystica
http://lectorium.hu/pentagram/1997-es_evfolyam/1997_1_a_tortenelem_ismetli_onmagat
http://global-mystery.blogspot.hu/2011/12/okori-nuklearis-technologia-es-az.html
http://www.reinis-welten.de/grenzwissenschaft/dingedieesnichtgebenduerfte/schuwaffenindervorzeit/index.html
Axum sztéléi
Az etiópiai Axumban állnak Földünk legnagyobb sírkövei. Ezek közül is a leghatalmasabb 33 méter magas és 520 tonna. Mikor ezt a fekvő oszlopot fel akartak állítani, az összetört. A legmagasabb, még álló kő 20,6 méter és 160 tonna. Igazán nem is a méretük a legfurcsább, hanem a kinézetük. Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy toronyházakat lássunk bennük. Ez azért különös, mert Kr.u. 2-4. században készültek, amikor toronyházak még, vagy már(?), nem léteztek. Hogy Mindez még ne legyen elég megmagyarázhatatlan, a kőfejtő, ahonnan a kövek származnak, 4 km-nyire fekszik. Ez a nagy távolság nem csak a régészeknek okoz komoly fejtörést, napjaink mérnökeinek is az lenne.

axum_large.jpg
axum.jpg
TÖBB MINT 200 MILLIÓ ÉVES MIKROCSIPET TALÁLTAK OROSZORSZÁGBAN
(Hihetetlen Magazin)
Kutatók találtak rá egy egészen hihetetlen leletre Oroszországban, Labinszk járás területén. Az előkerült tárgy olyannyira döbbenetes, hogy joggal feltételezhető: amennyiben az előzetes vizsgálatok eredményeit további analízisek is megerősítik, szükségessé válhat az emberi történelemről kapcsolatos hivatalos tudás, álláspont felülvizsgálata és egészen más szempontok alapján történő megközelítése. Talán még az is előfordulhat, hogy azoknak lesz igazuk, akik immáron hosszú évek óta bizonygatják azt, hogy valamikor, nagyon régen az úgynevezett ősi asztronauták meglátogatták bolygónkat és komoly hatást tettek az emberiség fejlődésére.
A szóban forgó tárgy olyan, mintha egy rendkívül régi korból származó mikrocsip lenne, ami ugyebár már önmagában meglehetősen ellentmondásosnak tűnik, már csak azért is, mert a kutatók szerint több millió éves lehet. Számos teszt, kormeghatározási vizsgálat után nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ezt az antik alkatrészt valamilyen mikrocsip-szerű eszközként használhatták a maga korában. Folyt. a cikkben.
https://hu-hu.facebook.com/Hihetetlen.Magazin/posts/880710895323646

chip.jpg

Új régészeti leletek felülírják a történelmet és alátámasztják a védikus írásokat? A mai civilizáció egy régebbi ismétlődése?

Az Oroszország Hangja és más források arról számoltak be, hogy 300 millió éves alumínium gép darabját találták meg Vlagyivosztokban. Szakértők azt mondják, a talált fogas léc gyártási folyamat és nem természeti erők műve. A történelem ciklikusan váltakozik. A felhőkarcolókkal tűzdelt megalopoliszok nem új keletűek. Sok millió évvel ezelőtt is volt (vagy lehetett) nem egy ilyen világ, mint a mai.

Zamanskaya szerint, egy Vlagyivosztoki illetőségű férfi egy hideg téli estén bukkant a fogasléc formájú fémre, ami egy széndarabból állt ki, amivel éppen az otthonát akarta fűteni. 
A felfedezése megbabonázta, és mint felelős polgár úgy döntött, hogy segítséget kér a Primorye régióban élő tudósoktól. Miután vezető szakértők megvizsgálták a fémtárgyat, a férfi megdöbbent, mikor megtudta felfedezésének feltételezett korát. A fémdarab feltehetően 300 millió éves, amire még a kutatók is csak azt tudták mondani, hogy valószínűleg nem természeti erők hozták létre, hanem azt valaki legyártotta. Az, hogy kik használhattak alumínium fogaskereket még az idők hajnalán, továbbra is megválaszolatlan kérdés.

A lelet nagyon hasonlít egy fogazott fémlécre, melyet mesterségesen hoztak létre. Olyan, mint a mikroszkópoknál használt fogasléc, illetve különböző műszaki és elektronikai eszközökben használatos alkatrész, mondja az író Natalia Ostrowski a KP UA Daily munkatársa.

Napjainkban viszonylag gyakori, hogy furcsa tárgyak kerülnek elő ásványi anyagokból. Az első ilyesfajta felfedezés még 1851-ből való, mikor Massachusetts-i bányászok találtak egy cink-ezüst, díszített vázát egy kibányászott kődarabban, melynek korát egészen a kambriumi időkre datálták, ami körülbelül 500 millió évet jelent. 
Hatvanegy évvel később amerikai tudósok Oklahomában egy vasedényt találtak, ami egy széndarabba volt ágyazódva, és ami 312 millió évesnek bizonyult. Aztán 1974-ben egy romániai homokkő bányában egy alumínium szerkezet részét találták meg, melynek eredete ismeretlen volt. Egy kalapácsra vagy egy Apolló űrhajókon használt lábtámaszra hasonlított, a darab korát a Júra korzsakra tették, melyet ember akkor nem készíthetett. Mindezek a felfedezések nemcsak, hogy tanácstalanná teszik a tudósokat, de aláássák a modern tudomány legalapvetőbb tanításait is.
 
A fémdarab, amit nemrég Vlagyivosztokban találtak egy újabb tény, ami zavarba ejti a tudósokat. A széndarab, amiből a tárgy előkerült a Chernogorodskiy bányából, Khakasia régióból került Primorye-be. Tudva, hogy a szénkészletek ebben a régióban körülbelül 300 millió évesek, orosz szakértők csak arra tudnak következtetni, hogy a tárgy csak a szén képződése előtt kerülhetett oda.

Egy másik kérdés, ami nagyon érdekli a tudósokat, hogy az alumínium ötvözet vajon földi eredetű-e? Meteoritok tanulmányozása alapján ismert, hogy létezik a földön kívüli eredetű alumínium-26, mely ezt követően magnézium-26-tá bomlik le. A 2%-os magnézium tartalom talán jelentheti, hogy a darab a földön kívülről érkezett. De lehet bizonyíték korábban a Földön létező ismeretlen civilizációk létezésére is. Mindenesetre további vizsgálatok szükségesek ezen feltevések megerősítésére.
Az első vizsgálatokat Oroszországban végezte az anomália kutató és biológus Valerij Brier, aki az alumíniumból vett mikroszkópikus méretű mintákat tanulmányozta. Valery Brier röntgendiffrakciós elemzésnek vetette alá a fémet. Ez azt mutatta, hogy nagy tisztaságú alumíniumról van szó, melynek mindössze 2-4% százalékos a magnézium tartalma. A Szentpétervári Magfizikai Intézet főmunkatársa Igor Okunev is megerősítette a lelet korát.

Egy Cape Nazimova közeli orosz szigeten végzett tengerfenék alatti 9 méter mélyen történt szikla minta fúrásakor egy furcsa fémötvözet került felszínre, melyet a történelem előtti korban a homokkő tartósított, korát 240 millió évesre tették. A különleges ötvözet drabjai szokatlan összetételűek voltak, és nem tett túl jót a fúrógépnek sem. Az ötvözetek egyértelműen mesterségesek voltak, amit csak intelligens lények hozhattak létre, mondta Brier.
 
Nem olyan régen szintén Oroszországban találtak egy mechanikus szerkezetet, mely vulkáni kőzetből került elő, korát 400 millió évre becsülik.

Megállapítást nyert, hogy a Kamcsatka-félszigeten, 150 mérföldre Tigil falutól a Szentpétervári Egyetem régészei furcsa kövületeket találtak. A leletek megbízhatóságát igazolták. Yuri Golubev régész és társai elcsodálkoztak azon, hogy a szakértők szerint ezek egy valamiféle gép alkatrészei.
 
A legősibb vázát 1851-ben Massachusetts-ben egy kőbányában történt robbantás eredményeként fedezték fel. Ez egy ezüst-cink váza, melyen szőlőre hasonlító díszítés látható. A váza életkorát 534 millió évesnek találták, ahogy a sziklát is, amiből előkerült.
Egy másik furcsa lelet amit egy darab szénben találtak, egy fém edény, ahogy a képen is látható. 1912-ben Oklahomában került elő, korát 312 millió évre becsülik.

Bővebben itt: http://vilaghelyzete.blogspot.hu/2013/11/uj-regeszeti-leletek-felulirjak.html