Ilithion részlet



......Cloud érezte valaminek a jelenlétét és hogy veszélyes. Ahogy az ugrott, elrugaszkodott ő is... gondolkodás nélkül... hogy Larát védje a testével. Ezt jól belesulykolták a kemény tréningek. Valami reccsent fölötte, erős fény villant, fájdalmas ütés érte a hátán és lezuhant a földre. Arra tért magához, hogy a parancsnok fölötte áll és gyors parancsokat osztogat.
- Azonnal vigyétek a gyengélkedőbe! A nyakát és a hátát kell ellátni! Rögtön megyek én is! Karas! Vigyázz Larára! Mindent alaposan átvizsgálni! Minden zugot! – utasította Zeket és behúzta a zsebét.
Cloud a hasán feküdt, miközben a sebeit forrasztották. Hosszú csík lett az eredmény, ami szép lassan el fog tűnni. A parancsnok intett az ápolónak, mire az kiment, aztán Cloud nyugtalan szemébe nézett.
- Egy zuhanó konzol sértett meg, és ez teljességgel biztos. Az elmenekült, megijedt a fénytől, nem ért hozzátok. Nem értem, hogy kerülhetett oda, azt sem, hogy jutnak ki.
A fiún látszott a megkönnyebbülés.
- Viszont van még valami – közölte halkabban a parancsnok. – Túl sok vért veszítettél, ezért Lara összekötött bennetek.
Cloud arca nem rezzent, csak mereven nézte parancsnokát.
- Az már csak újabb komplikáció, hogy nem kapcsolta be az adagolót – folytatta - és elájult. Mikor megtaláltalak bennetek, visszafelé is folyt. Biztos, hogy keveredett a véretek, mindkettőtőké. Tudod, hogy ez mit jelent.
Kivette a zsebéből a duplafalú csövet és bedobta az égetőbe.
- Csak én tudom és Karas – nézte mereven a fiút. - Larával pedig ma este beszélek. Nem szabad kiderülnie!
A komorság eltűnt a szeméből.
- Most menj haza! Pár nap pihenés nem fog ártani.
Cloud némán felöltözött és hazament. Egyedül lakott egy tágas lakásban. Tiszta vérű kerdoni lévén ez járt neki és nem került semmibe. Többek között ez is egy előny volt, amit az emberek munkájának köszönhettek. Ledobta a ruháját és berakta a tisztítóba. Csillámló fény töltötte meg a kis fülkét, ami átjárta a ruháját. Belenézett a tükörbe és szembenézett magával. Ma kis híján meghalt valakiért, egy bevándorló ivadékért. Újra átélte a pillanatot, a fájdalmat és tudta, hogy újra megtenné, jó kiképzést kapott. A mély csöndben egy hang kiáltott fel a mélyből.
- „De te tiszta vérű vagy!”
Megnyomkodta a karján a kis kerek foltot. A tű helye! Itt folyt a testébe a lány vére. Ez a lány nem volt katona, nem kapott valódi kiképzést, mégis majdnem meghalt, mert megpróbálta őt megmenteni.
„Elkeveredett a vérünk! Vajon jelent ez valamit? Megváltoztat valamit?” Ezt nem tudta, azt azonban biztosan, hogy nem akar kísérleti alany lenni!
Lefeküdt az ágyára és behunyta a szemét. Sikolyra riadt.
„Megint ezek az álmok” – morogta és kivette a ruháját a tisztítóból. Szórakozottan nézett a tükörbe és földbe gyökerezett a lába. A szeme szürkéskék volt! Az első reakciója, hogy jelenteni kell, de ezt azonnal elvetette.
Becsukta a szemét, s mikor újra felnézett normális szürke volt.

Tabi Kazu: Ilithion 1. fejezet részlet

aaa.jpg

http://www.hisuiumi.eoldal.hu/
Pictures:
1. DeviantArt 2. youtube